A tüdőgyulladás világszinten a gyerekek vezető haláloka, ám a gyerekek, idősek és legyengült emberek mellett, lecsaphat az egyébként egészséges fiatal felnőttekre is.

A tüdő gyulladását (pneumónia) leggyakrabban kórokozó (főleg vírus vagy baktérium) váltja ki, ritkábban irritáló gáz, füst, vagy allergiát okozó (allergén) por, permet (aeroszol). Tüdőgyulladás elsősorban időseknél, krónikus betegeknél, rossz körülmények között élő csecsemőknél, kisgyerekeknél, továbbá immunrendszeri betegeknél alakul ki, de fiatal, egészséges emberek is megfertőződhetnek.

A tüdőgyulladás súlyossága az enyhétől az életet veszélyeztető állapotig változhat. A kórházakban, klinikákon kapott tüdőgyulladás különösen veszélyes lehet, mivel ezeken a helyeken fordulnak meg a legsúlyosabb betegek, és nagyobb az esélye annak, hogy a kórokozó sokféle antibiotikummal szemben védett (polirezisztens).

A tüdőgyulladás kezdődhet hirtelen, ekkor nagyfokú elesettség, láz, hidegrázás alakul ki. Kezdődhet fokozatosan is fáradtsággal, hőemelkedéssel, köhögéssel, például valamilyen légúti fertőzés folytatásaként. Később fulladás, köhögés (ha előtte nem volt), esetleg mellkasi fájdalom alakul ki. A fertőzés sokszor megfázás, influenza után jelentkezik, de más, a szervezetet megterhelő betegség után is kialakulhat.

Antibiotikummal a baktérium okozta tüdőgyulladás általában jól kezelhető, az antibiotikummal szemben rezisztens törzsek, azonban fokozódó problémát jelentenek. Emiatt, illetve mert a betegség jól kezelhető formája is veszélyeztetheti az életet, hangsúlyozni kell a megelőzés fontosságát.

Milyen tünetek utalhatnak rá?

A tüdőgyulladást nem mindig könnyű idejében felismerni. Gyakran megfázásra vagy influenzára hasonlít, ami szintén levertséggel, köhögéssel és lázzal indul, ezért nem biztos, hogy felmerül Önben, hogy ezeknél súlyosabb betegsége van. A mellkasi fájdalom gyakori tünet a tüdőgyulladás összes típusánál. A tüdőgyulladás tünetei mutathatnak bizonyos változatosságot. A tünetek függhetnek a háttérben álló egyéb betegségektől, illetve a panaszokat okozó fertőző ágenstől.

Vírus. A tüdőgyulladásos esetek felét vírusok okozzák. A vírusos pneumónia influenzaszerű tünetekkel indul, vagyis száraz köhögés, fejfájás, láz, izomfájdalom és fáradtság jelentkezik. A betegség előrehaladása során légszomj, köhögés és kis mennyiségű fehér köpet társulhat ezekhez. Vírusos tüdőgyulladásban nagy a másodlagos bakteriális tüdőgyulladás kialakulásának kockázata is.

Gennykeltő baktérium. Sokféle baktérium okozhat tüdőgyulladást. Bakteriális tüdőgyulladás önmagában is kialakulhat, követhet vírusos tüdőgyulladást és folyhat azzal párhuzamosan is. A tünetek nagy valószínűséggel hirtelen jelentkeznek: hidegrázás, magas láz, izzadás, légszomj, majd mellkasi fájdalom és sárgás-zöldes köpet ürítése. Fontos tudni, hogy a magas kockázatú csoportba tartozók, így az idősebbek, a krónikus betegségben szenvedők és a gyenge immunrendszerű betegek enyhébb tünetekkel rendelkeznek, mint a jobb gyógyhajlamú kisebb kockázatú betegek. A tüdőgyulladásra jellemző magas láz, például időseknél teljesen elmaradhat. A bakteriális tüdőgyulladás, általában az egyik oldali tüdő egy lebenyére (lobus) korlátozódik, ezt lobáris pneumóniának nevezik. Amennyiben a bakteriális tüdőgyulladás egy lebenynél nagyobb kiterjedésű, a beteg nagy veszélynek van kitéve.

Mikoplazma. Ez a kórokozó egy speciális baktériumtípushoz tartozik (csak sejten belül tudnak tartósan életben maradni), ezért az általa okozott tüdőgyulladást elkülönítik a gennykeltő baktériumok okozta bakteriális tüdőgyulladástól. A vírusos pneumóniához hasonló (influenzaszerű) tüneteket hoz létre, bár ezek lassabban alakulnak ki. Lehet, hogy a beteg nem is veszi észre, hogy tüdőgyulladása van. A mikoplazmás pneumónia nagyon fertőző, ezért gyakori iskolás gyerekek és fiatal felnőttek körében. Jól reagál a megfelelő antibiotikumokra, a folyamatos száraz köhögés, azonban emellett is heteken keresztül fennállhat, és a lábadozás alatt a beteg gyengének érezheti magát.

Gomba. Bizonyos gombák szintén okozhatnak tüdőgyulladást, ami szerencsére nem gyakori. A legtöbb eset nagy kockázatú egyéneknél alakul ki (krónikus légzőszervi betegség, veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapot, rosszindulatú daganat jelenléte, daganatellenes kemoterápia, szteroidkezelés, időskor, leromlott általános állapot), ilyenkor viszont nehezen kezelhető és hosszan tart. Jellemző a gyengeség és a bő gennyes köpetürítés.

Pneumocystis carinii. A Pneumocystis carinii egysejtű parazita, amely nagy kockázatú egyéneken (pl. AIDS-esek, szerv-transzplantáción átesett, és emiatt legyengített immunrendszerű betegek, daganatellenes kemoterápiát, szteroidot vagy más, az immunrendszert gátló gyógyszert kapó betegek) hoz létre általában jól kezelhető tüdőgyulladást. Jellemző tünet a folyamatos köhögés, láz és légszomj.

A betegség kialakulásához vezető út

A tüdőgyulladás csoportosítható a háttérben álló okok alapján is:

• Közösségben szerzett tüdőgyulladás. Ez a tüdőgyulladások azon formáit öleli fel, amelyek rendes napi tevékenységek során kaphatók el, így például iskolában, munkahelyen, edzőteremben.
• Kórházban szerzett (nosokomiális) tüdőgyulladás. Ha Ön kórházba kerül, magasabb a tüdőgyulladás kockázata, különösen akkor, ha az intenzív osztályon van, ha mesterségesen lélegeztetik vagy magasabb kockázatú (ld. fentebb). A tüdőgyulladás ezen formája különösen súlyos és nehezen kezelhető lehet. Az – más okból – eszméletlen betegek esetében, a nosokomiális tüdőgyulladás fő rizikófaktor a gyomor-nyelőcsői visszaáramlás (gastroözofágeális reflux) betegség, ami gyomortartalmat juttat a garatba, ahonnan az a légutakba kerülhet.
• Aspirációs pneumónia. A tüdőgyulladás ezen formája akkor alakul ki, hogy ha valamilyen idegen test kerül a tüdőkbe. A fentebb említett, reflux betegség okozta tüdőgyulladás ide is besorolható. Az aspirációs pneumónia leggyakoribb oka, a hányás után a légcsőbe került gyomortartalom. Elősegíti kialakulását agykárosodás (stroke), illetve a normális nyelési reflex más okból való kiesése (pl. részegség vagy más bódult állapot).
• Opportunista patogének okozta tüdőgyulladás. Opportunista patogéneknek nevezzük azokat a kórokozókat, amelyek folyamatosan, vagy gyakran jelen vannak a környezetünkben, de betegséget csak akkor okoznak, ha szervezetünk védekezőképessége jelentősen meggyengül. Ilyen például Pneumocystis carinii okozta tüdőgyulladás, ami egészséges emberben, gyakorlatilag sosem alakul ki. A tüdőgyulladás ezen formája a károsodott immunrendszerű betegeket szokta érinteni. Az egészséges emberekre ártalmatlan mikroorganizmusok nagyon veszélyesek lehetnek az AIDS-es betegek, a szerv-transzplantáción átesettek, illetve az immunrendszert károsító betegségekben szenvedők esetében. Az immunrendszer működését elnyomó gyógyszerek (szteroidok, kemoterápiás gyógyszerek), szintén fokozzák az opportunista pneumónia kockázatát.
• Újabb fertőző ágensek. A madárinfluenza vírus, az ún. súlyos akut respiratórikus szindróma (SARS) vírusok komoly, bizonyos esetekben halálos kimenetelű tüdőgyulladást okoztak, még egyébként egészséges emberekben is.
• Allergének. Allergián alapuló tüdőgyulladás fejlődhet ki, ha például Ön mezőgazdasági munkát végez (a száraz növényi részek, állati trágya porának belégzése) vagy az építőiparban, illetve bányában dolgozik (kőpor, szénpor). Jellemző a lappangó kezdet, a köhögés, valamint az, hogy a folyamat megállíthatatlan kötőszövetesedésbe, hegesedésbe (tüdőfibrózis) torkollhat, ami megrövidíti az életet. Ezen a mechanizmuson alapultak a Tutanhamon sírját feltárók közötti elhíresült halálesetek (“a fáraó átka”), melyet a piramisban található, nagy mennyiségű penészgomba-pollent tartalmazógomba por okozott.
• Irritáló vegyszerek, szennyező anyagok. Ha Ön a légutakat izgató ipari vegyszerekkel, gázokkal foglalkozik, és valami miatt egyszerre nagyobb mennyiséget lélegez be belőlük, erőteljes köhögés után hirtelen légszomj alakulhat ki. Ennek oka az, hogy nagyfokú értágulat alakul ki a tüdőben, és az érfalon átszivárgó vérplazma elárasztja a léghólyagokat. Fulladásveszély miatt, azonnali orvosi beavatkozást igénylő állapot. Néhány napos megfigyelésre van szükség a tünetek visszafejlődése után is. Késői szövődményként (különösen elhanyagolt esetben) tüdőfibrózis fejlődhet ki.

(WEBBeteg – Dr. Zsuga Judit, általános orvos, klinikai farmakológus)

A tüdőgyulladásról szóló cikk megtekintéséhez a WEBBetegen kattintson ide