A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több károsodás kérdését dönti el. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét.

Stroke alakul ki akkor, amikor valamely agyterület vérellátása olyan mértékben leromlik, ami az ott levő sejtek egy részének pusztulásához vezet. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét. A kezelés későbbi fázisa már kevesebb lehetőséget ad; lényege a kialakult károsodások hatását ellensúlyozni a beteg fokozatos felépüléséig.

A stroke az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak, és a harmadik leggyakoribb haláloki tényező; csak a szívbetegségek és a daganatos betegségek okoznak évente több halálesetet.

Örvendetes, hogy manapság sokkal kevesebben halnak bele a stroke-ba, mint 20-30 évvel ezelőtt. Ebben szerepet játszik a stroke főbb rizikófaktoraira (dohányzás, magas vérnyomás és magas koleszterinszint) irányuló nagyobb figyelem és ezek korai kezelése is.

Stroke vagy TIA?

A stroke tüneteinek ismerete lehetővé teszi, hogy Ön vagy közeli hozzátartozója azonnali kezelésben részesülhessen. A stroke hirtelen alakul ki (innen kapta népies neveit, a szélütést, illetve a gutaütést) és általában egyszerre több tünet is jelentkezik.

A főbb tünetek:

• Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, gyengesége, vagy bénulása.
• Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia).
• Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése.
• Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok.
• Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társulhat (ez kimondottan a stroke egy speciális típusára, az ún. subarachnoideális vérzésre jellemző).
• Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara.

A legtöbb betegnél a stroke figyelmeztető tünetek nélkül alakul ki. Az egyik lehetséges előjele a stroke-nak az átmeneti keringési zavar (tranziens iszkémiás attak – TIA). A TIA egy agyterület viszonylag rövid keringészavarát jelenti, amely még nem vezet érdemleges sejtpusztuláshoz.

A TIA tünetei azonosak a stroke-éval, de rövidebb ideig állnak fenn, néhány perctől 24 óráig, ezt követően megszűnnek. A TIA kiszámíthatatlan időközönként ismétlődhet is. A TIA jelzi, hogy az agy keringése rossz állapotban van, melynek eredményeként a későbbiekben stroke alakulhat ki. Azok a betegek, akiknél TIA alakult ki, sokkal nagyobb valószínűséggel fognak stroke-ot kapni, mint azok, akiknél nem.

Vértelen stroke (Ischemiás stroke)

Ischeamiás stroke

A stroke 80 százaléka vértelen. Rendszerint úgy alakul ki, hogy egy vérrög elzárja az agy egyik erét. Vérellátás hiányában az idegsejtek oxigén- és tápanyaghiány miatt néhány percen belül elhalnak. A vértelen stroke leggyakoribb típusai az alábbiak.

Trombotikus (avagy trombózisos) stroke
A stroke ezen típusában a vérrög helyben keletkezik (ezt hívják trombusnak). A vérrög általában egy érelmeszesedés által károsított érterületek (egy plakkon) alakul ki, ezeknek ugyanis egyenetlen a felszíne, így könnyen alakulnak ki rajtuk trombusok. Ez a folyamat nyaki verőereken is lejátszódhat. Vértelen stroke-ot egy artérián nagyfokú szűkületet (sztenózist) létrehozó plakk is okozhat, ha az adott ér által ellátott agyterület vérigénye hirtelen megnő.

Embóliás stroke
Ebben a típusban a vérrög nem helyben keletkezik (embólus), hanem a véráram sodorja egy agyi verőérbe, ahol fennakadva elzárja az eret. Embóliát bármilyen szövettörmelék is okozhat. Ha a pitvarok fibrillálnak, nem képesek megfelelően összehúzódni és ezért véralvadék képződhet bennük, ami leszakadva embólust képez.

Agyvérzés – vérzéses stroke

Vérzéses stroke alakul ki, ha az agy valamelyik ere megreped és vérzés alakul ki. A kiömlő vér egyrészt maga is nyomja az agyat, másrészt az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre már nem jut elég vér.

A vérzés esélyét számos, az ereket érintő betegség növeli, többek között érelmeszesedés, kezeletlen hipertónia és érfejlődési rendellenesség (verőértágulat avagy aneurizma; arteriovenózus malformáció, ez hajszáerek közbeiktatása nélküli artéria-véna kapcsolatot jelent, ami a vénás oldalon a nagy nyomás miatt könnyen megreped). Az agyvérzésnek két fő csoportját különíthetjük el.

• Agyállomány vérzés. Ebben a típusban a vérzés az agyon belül jön létre.
• Szubarachnoideális vérzés. Ebben a formában a vérzés az agyat körülvevő egyik agyburok, a pókhálóhártya (arachnoidea) egyik artériájából származik és az agyat körülvevő folyadékba (likvor) terjed. A subarachnoidális vérzés első tünete a nagyon éles, hasító fejfájás. A stroke ezen típusát nagyon gyakran egy arachnoideális aneurizma kiszakadása okozza. Az aneurizmák döntően genetikai hajlam miatti fejlődési zavar következtében vannak jelen és a kor előrehaladtával folyamatosan tovább tágulnak, végül kiszakadnak. A szubarachnoideális vérzés során az arachnoidea többi erek görcsösen összehúzódik, ami tovább rontja az agy vérellátását.

(WEBBeteg – Dr. Zsuga Judit, általános orvos, klinikai farmakológus)

A stroke-ról és tüneteiről szóló cikk megtekintéséhez kattintson ide:

http://www.webbeteg.hu/cikkek/stroke/22/a-stroke-es-tunetei