A fejfájás diagnosztizálásánál nem árt tisztában lenni azzal, hogy egy adott életkorban mások a jellemző fejfájásformák, jellemzően más betegségek okoznak az éppen aktuális betegnél fejfájós panaszokat.

Másra kell gondolni gyermekkorban, fiatalkorban, felnőttkorban és időskorban. Ennek megfelelően kell a szükséges vizsgálatokat megtervezni, és az életkori sajátságoknak megfelelően, a terápiát beállítani.

A gyermekkori fejfájások legjellemzőbb okai

Gyermekkorban a hirtelen fellépő fejfájások hátterében, elsősorban vérszegénységet, szemészeti (látásromlás, kötőhártya gyulladás), fül-orr-gégészeti (orrmelléküreg gyulladás, fülgyulladás, nátha, allergia), fogászati (fogzás, szuvas fog) betegséget, fejsérülést, felső légúti hurutot kell keresnünk.

Ezek kezelése magának, az alapbetegségének kezelését jelenti.

Ritkábban okoznak hirtelen fellépő fejfájást, a központi idegrendszer gyulladásai, az agyhártya és/vagy agyvelőgyulladás, az agyi érfejlődési zavarok, és az ezek következtében, vagy ezektől függetlenül fellépő agyvérzés, az agylágyulás, a különböző agydaganatok, az agyvíz keringés rendellenességei. Ezek igen súlyos kórképek, kezelésük minden esetben kórházi körülmények között kell hogy történjen.

Gyermekkori, gyakran visszatérő fejfájást szemészeti betegségek, fül-orr-gégészeti betegségek okozhatnak, ritkán kapcsolódik agyvíz keringési zavarhoz, agydaganathoz, ezek az úgynevezett másodlagos fejfájások.

Már kisgyermekkorban is megjelenhetnek az úgynevezett elsődleges fejfájások, melyek hátterében a kimutatható agyi strukturális elváltozás, nem mutatható ki. Ide tartozik a migrén és a tenziós fejfájás.

A másodlagos fejfájások, az alapbetegség kezelésével megszűnnek, külön kezelést nem igényelnek.

A migrén esetében túl gyakori jelentkezés, vagy súlyos auratünetek esetén, megelőző kezelés bevezetése indokolt, melyre ebben az életkorban a valproat tartalmú gyógyszerek a legalkalmasabbak.

Akut rohamkezelésre nem állnak rendelkezésre, a felnőttkorban adható speciális gyógyszerek, ezért az általános fájdalomcsillapítókat és hányáscsillapítókat alkalmazhatjuk.

Serdülőkorban legjellemzőbb a visszatérő fejfájás

Serdülőkorban a hirtelen fellépő fejfájások hátterében, ugyanazok a betegségek állhatnak, mint gyermekkorban, de itt már gondolnunk kell a magas vérnyomásra, vércukor eltérésekre, de sajnos a drogfogyasztásra is, mely a szer megvonásával, túladagolásával okozhat hirtelen fellépő fejfájást. Belgyógyászati alapvizsgálat, gyanú esetén, drogteszt mindenképpen szükséges.

Ebben az életkorban, már nő a különböző agyi érfejlődési rendellenességek miatt bekövetkező vérzések miatti fejfájás gyakorisága, ugyanakkor csökken az idegrendszeri fertőző betegségek (agyhártya/agyvelőgyulladás), agyvíz keringési zavar előfordulási aránya.

Serdülőkorban a legjellemzőbb visszatérő, azaz krónikus fejfájás a migrén, de elsősorban fiúknál megjelenik a cluster fejfájás is. Emellett a tenziós fejfájások gyakorisága is növekszik. Ezek mellett az elsődleges fejfájások mellett az egyéb betegségekhez társuló, visszatérő fejfájások a gyermekkori csoportéval megegyezők.

Migrénben, a kezelés megegyezik a gyermekkorban alkalmazottal, mivel a felnőttkorban adható rohamoldó szerek, 18 éves kor előtt nincsenek törzskönyvezve.

Tenziós fejfájás ritkán jelentkező formájánál, javasoljuk a fájdalomcsillapítók szedésének mellőzését, pszichés vezetés, életmódbeli változások jótékony hatásúak.

A krónikus formánál, gyermekkorban adható antidepresszáns, pszichoterápia jön szóba, óvakodni kell a rendszeres fájdalomcsillapító használatától. A cluster kezelése a roham alatt fájdalomcsillapítók adását jelenti, illetve oxigén belélegeztetését, megelőző kezelésben antidepresszánsok, steroid, beta-blokkolók jöhetnek szóba.

A felnőttkori fejfájás okai

Felnőttkorban a tüneti fejfájások az összes fejfájás 5–10%-át, idősebb korban 20 százalékát teszik ki, ennek megfelelően az elsődleges fejfájások aránya 90–95 százalék, idősebb korban 60–70 százalék.

Agydaganatot csak az összes fejfájás 0,5 százalékának hátterében találunk.

Felnőttkorban és időskorban, a hirtelen jelentkező fejfájások hátterében, leggyakrabban magas vérnyomás, szemészeti betegségek (zöldhályog, üvegtesti vérzés), agyi kórfolyamatok (agyvérzés, agylágyulás, agyi vénák elzáródása, agyi erek gyulladása) szerepelnek, a fül-orr-gégészeti eredetű fejfájások közül leginkább az arcidegzsába, illetve a rágóizület működészavara jellemző.

A visszatérő fejfájások közül, a tüneti fejfájásokért felnőtt és időskorban, leggyakrabban a nyaki gerinc elváltozásai (porckorong betegség, kisizületi betegség), nem megfelelően kezelt, ingadozó vérnyomás, ritkán fül-orr-gégészeti daganatos elváltozások, szemészeti betegségek (nem korrigált látászavar) tehetők felelőssé.

Tüneti terápia a megfelelő, a rendszeres fájdalomcsillapító fogyasztás kerülendő. Az elsődleges fejfájások közül a migrén és a cluster az aktív életkorra jellemző leginkább, a tenziós fejfájás mindkét életszakaszra.

(WEBBeteg – Dr. Bessenyei Mónika, neurológus)

A fejfájástípusokról szóló eredeti cikk megtekintéséhez kattintson ide:

http://www.webbeteg.hu/cikkek/fejfajas_migren/4275/kulonbozo-eletkorok-fejfajastipusai