A vastag- és végbélrák jelenleg harmadik leggyakoribb a daganatos halálok között Magyarországon, előfordulása pedig egyre gyakoribbá válik hazánkban és világszerte egyaránt. A betegségre hajlamosító tényezők jól ismertek, de feltételezhetően az elkövetkezendő években újabbakra derül fény.

A vastagbél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatot nevezzük vastagbélráknak, orvosi szakkifejezéssel kolorektális ráknak (colorectalis carcinoma).

A vastagbélrák előfordulása az egész világon nő. Magyarországon ez a növekedés kiugró: míg ötven évvel ezelőtt tizenöt megbetegedés jutott 100 000 lakosra, napjainkban ez a szám negyvenöt, ezzel jelenleg a harmadik leggyakoribb daganatos halálok hazánkban. Az életkorral a megbetegedés kockázata nő, leggyakrabban 60-80 év között fordul elő. Nők és férfiak egyenlő arányban betegszenek meg.

A betegség rizikófaktorai

Számos betegség, állapot hajlamosít a tumor kialakulására: jóindulatú daganatok a vastagbélben (ezek bizonyos formái hajlamosak a rákos elfajulásra, főleg akkor, ha örökletes módon sok van belőlük); gyulladásos bélbetegségek (főleg a colitis ulcerosa); továbbá fokozott a kockázat az előzőleg vastagbélrák miatt műtéten átesett személyeknél is.

Általánosságban elmondható az is, hogy akiknek a családjában már előfordult a betegség, és akiknél már távolítottak el vastagbéldaganatot, azoknál fokozott a kockázat a betegség kialakulására illetve kiújulására. Ezért javasolt a gyakoribb ellenőrzés, szűrés.

Az életmódbeli és táplálkozási szokások a betegség kialakulását jelentős mértékben befolyásolják, mivel a vastagbélben koncentráltan vannak jelen a szervezet számára szükségtelen, káros és rákkeltő anyagok. Ezek minél több időt töltenek a béltraktusban – azaz az emésztés minél lassúbb -, annál hosszabb ideig tudják kifejteni káros hatásukat.

Az inaktív, mozgásszegény életmód bizonyíthatóan növeli a betegség előfordulásának kockázatát, mivel a mozgás hiánya lassítja az anyagcserét. A székrekedésre hajlamosító táplálkozási szokások is rizikótényezőként szerepelnek, így a rostszegény, a fehérje- és zsírdús, sok finomított szénhidrátot (cukrot) tartalmazó étrend. A kockázat szintén fokozott dohányos, alkoholt túlzott mértékben fogyasztó személyeknél.

Vastagbélrák

Milyen tünetekkel jár a vastagbélrák?

A legjellegzetesebb tünet a székelési szokások – egyéb diétás változások nélkül bekövetkező – változása. A beteg azt tapasztalja, hogy addigi rendszeres székelési szokásai felborultak (ritkább vagy sűrűbb székletürítés), illetve székrekedéses és hasmenéses időszakok váltogatják egymást. A betegek puffadásról és nehezen karakterizálható hasi fájdalomról panaszkodhatnak. Jelentkezhet émelygés, rossz közérzet, a széklet véres lehet. A betegek gyakran vérszegénység miatt kerülnek orvoshoz kivizsgálásra, így derül fény a vastagbéldaganatra. A tünetekhez sok esetben egyéb okkal nem magyarázható, jelentős fokú testsúlyvesztés is társul.

A felszálló és a leszálló szakasz daganatai eltérő típusú tüneteket okoznak. A felszálló szakasz tumorai gyakrabban véreznek, így véres székletet is gyakrabban okoznak. A leszálló szakasz és a szigmabél tumorai inkább a béltartalom továbbhaladásának zavarát, így a székelési szokások megváltozását okozzák. Ezek a tulajdonságok természetesen nem szükségszerűen jelentkeznek tiszta formában, kizárólag a tünetek alapján nem lehet a betegséget diagnosztizálni és a tumor pontos helyét megmondani.

A vastagbélrák korán képez áttéteket: a nyirokutakon keresztül továbbterjedhet a közeli nyirokcsomókba, a véráram közvetítésével pedig a májba, a tüdőbe, az agyba. A szomszédos szervek felé közvetlenül képez áttétet.

(WEBBeteg – Dr. Kónya Judit, családorvos szakorvosjelölt)

A vastag- és végbélrák tüneteiről szóló cikk megtekintéséhez kattintson ide:

http://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/253/a-vastagbelrak-es-tunetei