Napjainkban leginkább a nők körében előforduló emlőrákról hallhatunk és olvashatunk, ám a betegség nemcsak a nők betegsége. Bár a férfiaknál meglehetősen ritka, nem példa nélküli a melldaganat.

A betegség iránti érdeklődés az elmúlt években jelentősen nőtt, mind tudományos, mind hétköznapi szinten. Az orvosok és kutatók előszeretettel tanulmányozzák a mellrák kiváltó okait, biológiai viselkedését, így ismereteink fokozatosan bővülnek, ezáltal a diagnózis egyre biztosabban felállítható, a terápiás spektrum pedig újabb és újabb korszerű eljárásokkal bővül. Ennek köszönhetően a mellrák gyógyulás esélyei sokkal jobbak, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Nem elhanyagolható a sajtó szerepe az emlőrákkal kapcsolatos figyelemfelhívásban. Az elmúlt években több hazai és külföldi közéleti személyiségről, hírességről derült ki, hogy átestek ezen a betegségen, és meggyógyultak. Az, hogy ők vállalják a nyilvánosságot, hogy tömegek előtt beszélnek tapasztalataikról, félelmeikről, gyógyulásuk történetéről, erőt ad a mellrákos betegek számára, és erősíti bennük és családjaikban a gyógyulásba vetett hitet, ami a rákkal való küzdelemben nagyon fontos tényező.

Számos fórum, alapítvány és társadalmi kezdeményezés indult a mellrákkal kapcsolatban, melyek nagyon hasznosak, mivel felhívják a figyelmet a betegségre, arra, hogy a kór megfelelő és rendszeres önvizsgálattal hamar észrevehető, így a gyógyulás esélye jelentősen megnő.

A férfiaknál súlyosabb

Mellrák hazánkban a nők 7-10 százalékánál fordul elő, a középkorú nőknél a leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés.

Hazánkban évente körülbelül 4-7500 új beteget fedeznek fel. A fejlett országokban gyakori a betegség, ám érdekes módon Japánban alig fordul elő. A különbség valószínűleg az eltérő életmód – elsősorban a táplálkozási szokások folytán kialakuló túlsúlyos lakosok eltérő aránya – miatt tapasztalható.

Az összes mellrákos megbetegedés körülbelül egy százaléka férfiakban alakul ki, azonban az ő esetükben a betegség agresszívebb, a lefolyás gyorsabb, a kezelés nehezebb. A nők nagyobb arányát két tényező magyarázza: nőknél az emlő mérete nagyobb, ezáltal potenciálisan nagyobb eséllyel alakul ki náluk a daganat. A másik ok az emlőrák biológiai viselkedéséből adódik, ugyanis a mellrákok egy részének kialakulása és növekedése, a női nemi hormonok függvénye, így értelemszerűen a férfiaknál mások a kór kialakulásának esélyei.

A mellrák nem egységes betegség, annak számos formája fordul elő.

A betegség lehet egyoldali, amikor csak az egyik emlőben található meg, de lehet kétoldali is, mikor mindkét emlőt érinti.

Leggyakrabban az egyoldali forma fordul elő.

Mellrák bármely, az emlőt felépítő sejttípusból származhat:

• Mirigyes állomány. Felépítésében lebenykék és az emlőbimbóhoz vezető csatornácskák vesznek részt. A lebenykék feladata a szoptatás folyamán az anyatej termelése, mely a csatornácskákon keresztül jut az emlőbimbóhoz, ahol azok nyílásán keresztül ürül ki.
• Zsír- és kötőszövet. A mirigyes állomány védelmére szolgál, az emlő méretének és formájának meghatározója. Kivételt képez a terhesség és a szoptatás ideje, amikor a mirigyes állomány jelentősen megnő: ekkor az emlő tulajdonságait az határozza meg.
• Vér- és nyirokerek.

Az emlőből kiinduló rákokat carcinómának nevezzük. Az ún. lobularis carcinómák a lebenykékből indulnak ki, az ún. ductalis carcinómák a csatornácskákból. Mindkét típusnak további altípusai ismeretesek, melyet a diagnózis felállítása során mindig meghatároznak.

(WEBBeteg – Dr. Kónya Judit)

A mellrákról szóló eredeti cikk megtekintéséhez kattintson ide:

http://www.webbeteg.hu/cikkek/mellrak/385/az-emlorak-es-tipusai